vagy husagyó kedd. Azt pont nem, bár igazán nem vagyok nagy húsfogyasztó, észre se venném, ha nem ennék, na de a cukor! Az az átkozott cukor. Úgyhogy most még tolom a palacsintát, lengyeltúrós, baracklekváros, aztán holnaptól jön a hatalmas nagy fék. Semmi cukor, semmi lekvár. Nincs csoki, nincs gumicukor, semmi keksz, semmisemmi. Valamint alkoholt se fogok inni húsvétig, bár abból sem vagyok nagy fogyasztó, de azt is elfelejtem, tele van rossz kalóriával. Még jó, hogy van jóféle alkoholmentes gin. Végre lehet rendesen kijárni, nem csak sárban kell gumicsizmában egyensúlyozni, de már lehet bakancsozni. Messzebb túrázni így azért kényelmesebb. S ha minden, ha minden jól megy, talán lassan lehet találkozni, elmenni a szomszéd megyébe, adjisten, majd haza is. Én erre a nagy alkalomra készítem testemet, lelkemet, mindent.