ma meg. Mert tegnap jó idő volt, legalább is délelőtt, de ez csak később derült ki, na mindegy, mostam ablakot, meg ruhákat, hogy kint száradjanak, felcseréltem a pénteket és a szombatot, mert ma meg szakad, szakad. Még jó, még mindig nagyon kell. Este gyorsan teleszórtam mindent szárított csirketáppal, hogy az eső majd jól bemossa, a növények meg vegyenek fel tápanyagot. Itt a május, olyan szép, minden csupa zöld, csupa virág minden fa és bokor. Csak hát ullan hideg van. Még mindig van nárcisz a kertben. Sőt, van, ami még csak most kezd el virágozni. Szóval mára munka, az ember elment elintézni a bevásárlást (mert ha rajtad múlna, akkor csak vajaskenyeret ennénk, már szinte hallom, de egyébként nem igaz ám), most már kicsit lazábban lehet boltba menni is. A héten voltam a New Forest-ben, az délen van Southampton mellett, két tesót tanítottam, azt hittem lehidalok, az egyik idegtudós-agykutató, de kicsit megunta, hogy a kutatás lassú és évek múltán jön az eredmény. Valamint, bejárta a Balkánt és a régi szovjet államokat, Üzbegisztán, Grúzia.. stb, motorral, egyedül. Én meg csak lestem, a kis szürke egér. De most már virágozik a tesójával (na ő is hasonló kalandor volt egyébként), de asszem egyik sincs még harminc. Vagy csak éppen. Na mindegy. Tök jó nap volt. Viszont most az időhúzásra szánt időm letelt, muszáj dolgoznom kicsit. Viszlát.