barátnőm mindig szuper könyveket küld. Először is, a sajátjait amiket ide be is linkelek, Fertő-tó szeretőknek, ott élőknek, kötelező. Aztán pár hete vagy már hónapja is talán, jött tőle két könyv. Akkor nagyon el voltam két kertes könyvben mélyülve, akkor nagyon szakmaizni kellett, de tudtam, hogy majd jön pihenősebb időm, s akkor végre előveszem őket. Az egyiket elég furcsán fogadtam, (előítélet, eh) soha nem olvasok krimit (csak nézem a skandinávokat a szombat esti bíbíszínégyen), de nagyon kiváncsi voltam, főleg, hogy a Balatonnál játszódik. Semmit nem tudtam eddig Szlavicsek Judit (ról sem) Légy/Ott könyvéről, de lenyomtam két este alatt, s kellemes csalódás volt. Az tetszett benne a legjobban, hogy úgy mond ki dolgokat, hogy nem is mondja ki őket. A másik könyvet direkt későbbre hagytam, a jövő hét utáni szabimra terveztem be. Ezt nem tudnám s nem is akarnám két este alatt lenyomni. Ezt én nagyon sokáig szeretném olvasni, meg szerintem újra is. Már megjelenésekor meg akartam venni, s akkor még pont otthon is voltam, el is hozhattam volna, de féltem, mert szomorúságot váltott ki belőlem a címe. Egy csomószor már majdnem meg is rendeltem ide kintre, mindig ott motoszkált bennem, tudtam, hogy egyszer el kell olvasnom. Na de most már azt is tudom, hogy ezt mindenkinek el kell egyszer olvasni. Krusovszky Dénes, Akik már nem leszünk sosem. Belépett az Omerta mellé nálam. Még az is lehet, hogy lekörözi?