harminc fölött nem számolom, de már negyvenet is elértük. Rettenet a helyzet. Nem szaladgálnak a házban összevissza, nem úgy van, hanem valahol van pár szuper bújóhelyük, s onnét szép lassan jönnek be a fogókba, na de mennyi, atyaég. Jött egy szaki tegnap, adott tanácsokat, pl. szedjük le a házról azonnal a virginia creepert, mert azon simán felmásznak. Beszéljünk a szomszéddal, valószínűleg nála is ugyanez a helyzet, stbstb. Az ember ma nincs itthon, így nem élesítette be a négy darab egérfogót. Éjjel egy volt a konyhában, egy a vendégszobában. Ezek a hadiszállások. Már csak röhögünk, amikor a nagy csendben meghalljuk, hogy hopsz, bement egy egér, ajtó csatt. Elfogynak ám ezek. Majd valamikor.