munkanap van, Chelsea Flower Show-ra kell mennem. Kell, mert megbíztak, kell, mert egyébkén nem mennék, de nem olyan ez a kell, mintha a hajamat tépnék ki, mert azért mindig érdekes az egész. Eddig kétszer voltam, s mivel soha nem veszem tutira, hogy megyek még egyszer, jól körbenézek mindent (a kerteket, mert a standokra már soha nincs időm) Először senkit nem ismertem, másodszorra már akadtak ismerősök, most meg már előre írunk egymásnak kerttervezőkkel, újságírókkal, fotósokkal, hogy halló találkozunk? A mai nap tökéletes, mert holnap lesz csak a press nap, ma történnek a legeslegutolsó simítások, alig lesz ott valaki, főleg a kiállítók, de pl. kertépítők, akik egész héten ott izzadtak verejtéket, ők már nem, s holnap jönnek a média emberei, a bíbíszí, a montydon és a királynő. És ez az első őszi, éljen. S bár a covidnak sok mindent nem lehet köszönni, de ezt igen. Alig vááárom, hogy lássam a nyárvégi-őszi növényfelhozatalt.