napok. Az ember nincs sokat itthon mostanában, de most négy éjszaka is elvan, hú, annyira kellett ez most nekem. A szrul kezdődő év nem sokat javított, bár nagyon jól esnek a madaraktól hangos reggelek, a napos séták a kutyával, sokat matatok a kertben, rengeteg a hóvirág mindenfelé, vasárnap vendégek, megfőzöm a karácsonyt, karácsonyt és hároméves szülinapot ünneplünk, meg azt, hogy találkozunk, csak úgy, szóval van sok jó dolog is, mint tegnap a séta, eljött a barátnőm, pedig úgy volt, hogy én megyek felé a kutyával, de aztán a másik autónk semmire nem reagál, ez is covidautó, két éve nem használtuk, csoda, hogy alig él, szóval itt vagyok ragadva a faluban, két nagy tejet vettem, holnap sütök kalácsot, éhen nem halok, három nagy csokor nárcisz is jött a boltból, még utolsó pillanatban, csak alapvető dolgokat. Három nagy vaj van a hűtőben. Hát kell, jóvan, mert babkát is csinálok vasárnapra, nem kenyérre kenem, mondom az embernek, aki les, hogy minek ennyi vaj. Szóva tej, vaj, nárcisz. Alapvető boldogságok.