vett az ember a lidiben, ahova együtt mentünk, aztán én kidobtam őt (tudom, szerencsés vagyok és igen, utálok bevásárolni), én meg elmentem egy kis kertészetbe, két körforgalomnyira, kifogytam koriandermagból, én nem szeretem, de az embernek folyamatosan ültetek. Egy gaurát is vettem (Oenothera lindheimeri), egy régi vödörbe ültettem happy single kiss dáliát, pont mellé befért, előtte árvácskával volt, de azoknak nagyon lejárt az idejük, szóval a dinnye, amit a ház hűvösében, láblógatva eszek, mert 3-kor indultam el itthonról egy másfél órányira lévő kertbe, fél ötre ott is voltam, hétkor már teáztunk és toast-oztunk a tornácon a kerttervezőtulajdonossal, majd jöttem haza, tízre itthon voltam, utána lidl, de előtte tegnap 6 órát tartott a hazaút, ami előző nap oda 4 órát tartott, az egy másik fotózás volt, egy olyan kis nem is falu, csak párház, de olyan, hogy a bevezető út minden nap kétszer - apály, dagály - víz alatt áll, s figyelni kell, hogy mikor megy oda az ember. Csodavilág volt, nagyon szerettem ott lenni, maradtam is volna. A héten meditálni tanulok majd, vagyis hát állok neki gyakorolni. Sok jó podcast-ot találtam az autóbanüléshez, főleg ebben a témában. Eldöntöttem, hogy legyőzöm a klausztrófóbiámat. Első körben.