körül már csak a hátsó sövény legtetejét éri a nap, az egész kert árnyékba, de addigra kint voltam másfél órát, hú de jól esett, főleg a házelőtti részen, japán szellőrózsa van ott az ablak alatt, ez a napos oldal, a déli, azt vágtam vissza, meg a ház előtti rózsákat és a hunyorok leveleit, s a hunyorok már szinte virágoznak, a kankalin is, míg a hóvirágok nyomulnak. Amikor süt a nap, olyan jól esik kint lenni, nem bánom a tizenhárom fokot, de azért még lesz tél, ugye? Ilyenkor nem viszik el a kerti barnakukát, de a farmon van egy kupac, ahova mindenféle éghetőt lehet vinni, bárkinek a faluból, de már olyan magas, hogy csuda, egy köbméteres zsákba tettem a holmit, egyszer valamikor tüzifa jött benne, azóta, ha kerti sokminden van, akkor abba pakolok, az ember meg elviszi a falukupacra. Nem csinálok sok mindent a kertben egyelőre, de ez olyan jól esett. Idén nem rendelek semmit, még dáliát sem, majd persze biztos veszek nyár elején, fene tudja, de idén a talajminőség javítására fordítom az energiát. És a pénzt.