el mindjárt. Megint egy nagyonnagy kerttervezőhöz megyek, az egyik legesleg, sőt, s már fotóztam kertjét, de a sajátját még nem. Izgalmas ám, de csak jóféle izgatottság van rajtam. Várom nagyon. Aztán ha tudok maradok ott éjjelre, bár nincs túl messze, haza tudnék jönni, s reggel újra ott pár órát, ötkor van a napfelkelte, ami annyit tesz, hogy négytől hatig tudok dolgozni., mert ráadásul az ő kertje laposon van, egyből megtalálja a felkelő nap és beteríti. Utána haza, hogy összepakoljak, majd irány észak, Sheffield, oda is délutánra, mert az erdősebb kert, árnyas, bár nem mintha most a tűző napsütés nagy gond lenne, s aztán Sheffield után, csütörtök reggel még ott, pont találtam szállást a közelben, mert ez a városnak egy kiesőbb része, a Peak District felé (ami csodaszééééép), na utána húzok le délre, onnét, kb hat óra lesz az út, de az itthont útba tudom ejteni, az a jó. Ott a kertben szállok meg. S amikor majd az a kert is meglesz, utána már csak négy van hátra a könyvből. Nem akarom magam mögött tudni, de közben mégis huh, haladni kell, jön a szeptemberi határidő, így őszi kertek pont nem is lesznek, olyan kár. Most, hogy három egész napot itthon tudtam tölteni, kicsit simultak a ráncaim. Az idegeim ráncai, főleg.