kerekerdeux

sokszor

2014. május 29. - nvicka

sok más rabszolgával együtt, én is sokszor utálom a nyolcórás munkámat, a falra mennék néha, de aztán amikor öt óra három perckor már az ajtót zárom be,


és húzok el otthonról, el a ház előtt nyíló rózsa mellett, hogy aztán egy perc alatt a szembefarm teheneiben gyönyörködhessek,



aztán elballagok mellettük, ahonnét kilátás van a mi falunkra, annak is a nagyházára, amit eddig állványok takartak kívülről, de már nincsenek és látszik a szépház,


meg onnét látszik a másikfalu, ahol meg van sok birka az ottani nagyház nagyparkjában (meg tavak is), csak innét most pont a felhők látszottak,

 

de nem jött eső, csak a felhők voltak félelmetesek. Túl sokáig nem mentem, például a kedvenc tölgyfámig nem, mondjuk az még jóóval odébb van, majd reggel a kutyával, ő is szeret arra járni, csak ő ezen sétám alatt állatorvosnál volt, 


de most már alszik, kapott injekciót. Én meg holnap megjárom vele ezt az utat, meg még messzebb, ahonnét három falut lehet egyszerre látni, a birkák háta mögül, onnét szoktunk nézni a távolt.




A bejegyzés trackback címe:

https://kerekerdeux.blog.hu/api/trackback/id/tr5618332837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gitta Bry 2014.06.08. 19:55:17

Valahányszor ilyen lelkes beszámolót olvasok tőled, mindig elhatározom, hogy én is járok egyet reggel. De aztán inkább alszom és máskor járok... :)

Eva 2014.06.11. 07:30:11

ha nem lenne Henry, akkor lehet, hogy én sem vágnék neki esőbensárban minden reggel, de így nincs mese, viszont mostanra már olyan lett ez, mint a drog.. :)
süti beállítások módosítása