Van benned valaki, aki nem depressziós! Nem szomorú, és nem kétségbeesett. Még a legmélyebb bajban is képes nevetni.
Van benned valaki, akinek a baj nem baj. 
És a nehézség nem nehézség. 
És a sötétség nem sötétség. 
És a kilátástalanságban is lát. 
És a haláltól sem fél. 
És ha elvesztesz valamit, azt mondja: “Van másik!” 
És ha gödörben van: kimászik. 
És ha elveszik a kedvedet: visszaszerzi. 
És ha beteg vagy: meggyógyít. 
És ha meg kell születned: világra hoz. 
És ha meg kell halnod, átvezet a sötétségen és újjászül. 
És ha szenvedsz, azt súgja: valamiért jó, hogy így van. 
Van benned valaki, aki még a gyászban is képes a derűjét megőrizni. 
És mindenen felülemelkedni. 
És a könnyező szemedet kívülről nézni, mosolyogva. 
És ha félsz – nem fél. 
Van benned Valaki, aki több mint te vagy. 
Aki a lelkednek tud parancsolni. 
Aki ha kövér vagy, le tud fogyasztani. 
Aki ha sovány vagy, meg tud hizlalni. 
Aki ha dohányos vagy, le tud szoktatni a cigiről. 
Aki belül mindig nevet. 
S ha elfog a “nem érdemes élni!” – láthatatlan lábával jól fenékbe rúg. Nem egyszer, százszor is, és azt mondja: “gyerünk tovább!” 
Van benned valaki, aki halhatatlan. 
És derűs. 
És erős. 
Nem lehet vele elbánni. 
És ha földre rogysz, fölemel a grabancodnál fogva, és talpra segít. 
És ha már úgy érzed, nem bírod tovább, olyan energiát ad, hogy széttöröd gyávaságod és önsajnálatod börtönének rácsát, és szabaddá tesz. 
Hallgass rá! Ő vagy te.

Müller Péter